2014. 11. 07. (XVIII/45) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Minden hatalmat Brüsszelnek?

Nagy ambíciókkal és világhatalmi tervekkel vág neki munkájának az új Európai Bizottság. A Jean-Claude Juncker vezette testület a következő öt évben „globális erőközponttá teheti, de a szakadékba is vezetheti Európát” - írja a befolyásos nemzetközi agytröszt, a Carnegie Europe tanulmánya. Az egyik legfeltűnőbb változás a külügyek kiemelt kezelése lehet. Az Európai Unió főszereplő akar lenni a világ több konfliktuszónájában, elsősorban a Közel-Keleten. Az új külügyi biztos, Federica Mogherini már az első munkahetén Izraelbe és a palesztin területekre utazik.

Csatát nyerhetnek a szlovák családvédők

Négyből három kérdést nem talált alkotmányellenesnek az alkotmánybíróság, így Szlovákiában elhárult az utolsó akadály is a Szövetség a Családért szervezet által kezdeményezett, a házasság és család védelméről szóló népszavazás kiírása elől. A szervezet, amely pár hónap alatt több mint négyszázezer, azaz a szükségesnél jóval több támogató aláírást gyűjtött, négy kérdést szeretett volna referendumra bocsátani, ezért az alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet.

Gyermekmunka a jóléti társadalom előtt

Emberek ezrei követelnek kártérítést a gazdag és demokratikus Svájcban, amiért kényszermunkával rabolták el a gyermekkorukat. Az 1850-es évektől kezdve százezreket vettek el erőszakkal a szüleiktől, hogy családi farmokon dolgoztassák őket – és ez a gyakorlat egészen a 20. század második feléig zavartalanul működött.

Választás gépfegyverek mellett

Hivatalosan egyedül Dél-Oszétia ismerte el a hét végén megtartott választások eredményét az ukrajnai szakadár régiókban. Ugyanakkor a Kreml a tőle megszokott kettős beszédet folytatja: ha úgy tetszik, elismeri a választásokat, ha azonban érdekei úgy kívánják, csak „tiszteletben tartja az önrendelkezésre való jogot”. A kijevi vezetés viszont a minszki megállapodás megsértésének minősítette a „pszeudoválasztásokat”.

Republikánus győzelem Amerikában

Elsöprő győzelmet aratott az időközi választáson a Republikánus Párt a demokratákkal szemben, és ezzel többségbe kerültek a Szenátusban. A szavazók az Obama-kormány elleni haragjukat és elégedetlenségüket fejezték ki a voksoláson, aminek az eredménye azért is fontos, mert sokak szerint előrevetítheti a 2016-os amerikai elnökválasztás végkimenetelét.

Titkos közeledések

Már jó ideje felröppentek olyan hírek, miszerint az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytat Iránnal. A The Wall Street Journal nemrég amerikai és iráni tisztviselőkre hivatkozva számolt be a két ország közeledéséről, amelyben az Iszlám Állam terrorcsoport elleni küzdelem szolgál közös alapul. Szakértők szerint az enyhülés alapjaiban változtatja meg az erőviszonyokat a Közel-Keleten, és több fontos szövetségest elidegeníthet Washingtontól.

Angela Merkel összevonja szemöldökét

Nem marasztalja tovább az EU-ban Nagy-Britanniát Angela Merkel, ha David Cameron tovább ragaszkodik a bevándorlási szabályok megváltoztatásához – írja a Der Spiegel. A német hetilap szerint az EU-ban pénzügyi kérdésekben mindeddig sikerült megegyezni, a munkaerő szabad mozgása viszont olyan alapelv, amelyből Angela Merkel nem hajlandó engedni.

Belföld

Zavart hozott a kitiltási ügy

A közélet szereplői azt találgatják, hogy az amerikai kitiltási ügy a kormány Achilles-sarkát találta-e el. Az ellentmondó kormányzati nyilatkozatokból annyi biztosan kiderült, hogy a korábban legendásan jól működő Fidesz- kommunikáció nem ura a helyzetnek. Az tény, hogy nem könnyű azt megmagyarázni, ha egy szövetséges, nagy tekintélyű állam egyebek mellett kitiltja a magyar adóhatóság vezetőjét az országából.

Mekkora lehet Orbán Viktor nemzetközi mozgástere?

Külpolitikai szakértők szerint kőkemény helyzetbe került a magyar kormány, mert „beszorult” Washington és Moszkva közé. A képet az árnyalja, hogy az Európai Unió és a NATO tagjaként az Egyesült Államok a szövetségesünk, míg Oroszország legfeljebb a partnerünk.

Tömegszervezők - Akik kinyírták a netadót

Új arcok, naivnak ható politikai elképzelések, mégis friss közéleti aktivitás – a kormányzati tervek visszavonása mellett ez az egyik hozadéka az internetadó elleni tüntetéssorozatnak. A megmozdulás főszereplőivel beszélgettünk.

Német mintára készülhet az új egyházügyi törvény

Új egyházügyi törvényen dolgozik a kormány, mondván: az Amerikának és az EU-nak is ellenszenves jogszabály módosításokkal sem menthető meg, így tavaszra lecserélik. Bár az illetékes miniszter szerint még csak a koncepcióalkotás stádiumánál tartanak, az irányt kikövetkeztethetjük abból, hogy két kollégáját Németországba küldte, a helyi szabályozási modell tanulmányozására.

Bezár a bazár? - Huzavona a vasárnapi nyitva tartás körül

Zárva tartatná vasárnap a nagy üzleteket a KDNP. Úgy vélik, ezzel közös pihenőnapot szereznének a családoknak. Csakhogy a gyakorlat azt mutatja, tömegek, köztük családok töltik szabadidejüket plázákban, ahol kevés pénzből is találni programot. Ráadásul az üzletbezárás gazdaságilag sem éri meg, noha az is igaz, hogy az érintett dolgozók sokszor túlterheltek a hétvégi munkától.

Cafeteriaadó: a teher, ami jobban fáj, mint az internetadó

A kormány ugyan igyekszik úgy beállítani a jövő évi költségvetést, mint a béremelések költségvetése, de valójában az az adótörvényekkel együtt inkább a bérek stagnálásának irányába mutat.

Zsákutcába terelt fiatalság

A jövő évi forráscsökkentések komoly vesztesei a hazai középiskolák és az alternatív iskolák lehetnek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átszervezéséről egyelőre semmi hír, viszont az biztos, hogy jövőre sem kap elég pénzt, így veszélyben az életpályamodell is. Az érdekvédelmi szervezetek sztrájkbizottságot hívnak össze.

Hit és értékek

Magyarics Tamás az amerikai–magyar kapcsolatok 200 évéről

„Nincs személyes tanácsadói szerepem a Miniszterelnöki Hivatalban” – így reagált a Hetek kérdésére Magyarics Tamás Amerika-szakértő a sajtóhírre, miszerint Orbán Viktor éppen az ő könyvét tanulmányozza az amerikai külpolitika mélyebb megértéséhez. A 2011 óta Írországban nagykövetként szolgáló Magyarics több mint 700 oldalas könyve, Az Egyesült Államok külpolitikájának története címmel szeptemberben jelent meg. A kötetből is kiderül, hogy Washington nem tekintette, és ma sem tekinti érdekszférájának Magyarországot, bármennyire szerettük volna ezt például 1956-ban: „A közép-európai térség önmagában soha nem volt fontos az amerikai politika számára. Mindig akkor értékelődött fel a régió, amikor a geopolitikai érdekek is szerepet kezdtek játszani” – mondja Magyarics Tamás.

Imádkozni akart, de golyót kapott

A parlamenti képviselőktől önmérsékletet, a jordániai királytól pedig titokban segítséget kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a jeruzsálemi Templom-hegy miatt kialakult újabb feszültség csillapításában. Október végén gyilkossági kísérletet hajtottak végre Jehuda Glick cionista aktivista ellen, aki az egykori zsidó templom területén való szabad vallásgyakorlásért küzdött.

HÁTTÉR

Giczy: Tüntetések után – és előtt

A tervezett internetadó visszavonásáért lezajlott országos tüntetéssorozat olyan félreérthetetlen üzenetet küldött a kormánykoalíciónak, amely messze túlmutat egy újabb adóteher elleni tiltakozás reálisan feltételezhető méretein. S itt nem is a közbekiabálásokra kell elsősorban gondolnunk, hanem a transzparensekre, amelyek alatt gyülekezett, és amelyeket magasra emelve vitt a tömeg. Mert ebben a műfajban is az elröppenő szavaknál meggyőzőbb és egyetemesebb jelentőségű a leírt szöveg, amely ezúttal „bűnözőnek” bélyegezte és távozásra szólította fel a kétharmados választási győzelemmel regnáló kormányzatot.

Melyik Hóman Bálintot akarják rehabilitálni?

„Valami naiv, majdnem gyermeteg vonás is volt benne, élvezte a szereplést, a politikát, amelybe reménytelenül szerelmes volt, talán titkos filozopter álmai valósultak meg a bársonyszékkel. Későbbi jobbra sodródása elsősorban valószínűleg annak a következménye volt, hogy aktívan részt akart venni a politikában, továbbra is politizálni akart, és ennek biztosítékát a jobboldaliságban látta. Ő is egyike azoknak, akikről képtelen vagyok megérteni, hogyan falazhattak a deportálásoknak és egyéb embertelenségeknek” – írta Hóman Bálintról kortársa és ismerőse Szegedy-Maszák Aladár. Az eredetileg történész Hóman életét és munkásságát a mai napig nem tárták fel kellő alapossággal, és félő, hogy a Fővárosi Törvényszéken a napokban megkezdett perújítási eljárás sem a vészkorszak kultuszminiszterének történelmi felelősségéről szól majd.

Terminátor üzemmód

Október 24-én a Sínai-félszigeten két támadás során dzsihádista fegyveresek 33 egyiptomi katonát gyilkoltak meg. El-Kharaba környékén egyszerre mészároltak le harminc kiskatonát, míg hármat kocsikba rejtett bombákkal öltek meg az Árisba vezető ellenőrzőpontnál. A kormányzati válasz sem késlekedett sokáig: három hónapos statáriumot vezettek be, és megkezdték az ütközőzóna kialakítását a Gázai övezet körül.

Apa is csak egy van!

Ma nemcsak a nőkre irányul kettős társadalmi elvárás azzal kapcsolatban, hogy a családban és a munkahelyen is helyt álljanak, hanem egyre inkább a férfiakra is – hangzott el egy nemrégiben rendezett apakonferencián. A szakemberek szerint a családi élet minősége, a szülők egymással és a gyerekekkel való kapcsolata jelentősen meghatározza egészségi állapotukat és várható életidejüket. A középkorú magyar férfiak egészségkrízise enyhül ugyan, de a helyzet még távolról sem kielégítő.

A tinédzserek titkos élete

Amennyire megterhelő, annyira tanulságos Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! című könyve. A szerzők alámerültek a magyar tinédzserek világába, ahol van minden: vad szexorgiák, alkohol, drog, internetfüggőség és pszichés válságok sora. Ezzel elsősorban nem a gyerekeknek tartanak tükröt, hanem szüleiknek, akiknek nagyon is lenne miről elgondolkodniuk. (2014. 11. 07.)

Dél könnye észak esője

Október végére tűzték ki a kínai mérnökök a zsilipkapuk megnyitását, hogy a közép-kínai Han folyó medencéjéből vizet juttassanak az ország vízben szűkölködő északi fertályába, főleg Pekingbe és Tiencsinbe. Sokan várták reménykedve Kína – és egyben az egész glóbusz – mai legnagyobb hidrológiai építkezésének ezt az ígéretes dátumát, mások viszont aggódva figyelmeztetnek a gigászi terv súlyos ellentmondásaira.

Egyedül nem megy

„Európa legtöbb nagybankja sikeresen átvészelne egy újabb gazdasági összeomlást” - jelentette be közel egy évig tartó vizsgálódásainak eredményét az Európai Központi Bank (EKB). Ennek ellenére novembertől az EKB jóval rövidebb pórázon tartja az eurózóna hitelintézeteit.

Egy pénznyomda margójára

Idén novemberben véget ér az amerikai jegybank (Fed) több-éves kötvényvásárlási programja, a QE. A döntés már nyár óta várható volt, sőt, a végleges stopot is egy fokozatos lassítás előzte meg. A Fed 2008 óta három hullámban, több ezermilliárd dollárt pumpált a világgazdaság keringésébe.

KÁVÉSZÜNET

Vakcinával az emberiségért

Az amerikaiak úgy féltek tőle, mint az atombombától, minden tizenhatodik 5-9 év közötti gyereket megölt, és rengeteget megbénított, Roosevelt elnök is áldozatául esett. Mi az? A válasz nem más, mint a járványos gyermekbénulás, más néven polió vagy Heine-Medin kór.

Itt a kezem…

A sokféle köszöntés között van egy időtálló, amely egyszerű, távolságtartó és mégis közvetlen, amit könnyen alkalmazhatunk egy új ismeretség megkötésekor, a bemutatkozáskor vagy egy régi ismerős üdvözlése alkalmából, emellett baráti társaságok is előszeretettel használják. Való igaz, a fiatalok üdvözlési formái és kézfogási technikái, a pacsizás vagy akár az öklözés, rendre eltérnek a megszokottól, de a kiindulópont mindig ugyanaz: a hamisítatlan, egyszerű kézfogás.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek